2016. november 24., csütörtök

4. nap. Kifogás?ok!

MA különleges feladatom van. Kifogásokat keresek, vagy okokat.Miért nem és miért igen?

Kifogásokat nem szoktam keresni-legfeljebb nincs mentségem a mulasztásra. Akik közelről ismernek, tudják, hogy olyan értékrend mentén cseperedtem, ahol az adott szó az életem és becsületem. 


MA sokkal inkább az lesz érdekes, miért rendezem át a napomat, ha...HA egyáltalán átrendezem. 

Vagy miért  csinálok végig mindent, akár fogcsikorgatva is.

Izgalmasnak ígérkezik. Szép napot Mindenkinek:)


Találtam egy zseniális gondolatot, muszály a mai naphoz illesztenem:)
Ha kis dolgokban nem vagyunk türelmesek, akkor a nagy álmainkat hiúsítjuk meg.'
- Konfuciusz

Így estefelé végignézve a napot, azt mondhatom, érdemes volt!MA emlékeztem A felmenőim anyai ágon Sopron mellől valók,betelepített németek. Földművesek, intézők és úri dajkák..Egyszerű, tisztes és dolgos emberek.
Apám oldaláról betelepített bányászok-Sziléziából.Ők mind egyszerű emberek voltak, dolgosak, becsületesek, tisztesek.
Tőlük azt tanultam, hogy az ember felelősséggel tartozik az ígéreteiért. Sosem ígértek felelőtlenül, mindig mérlegeltek, és inkább mondtak nem-et, mintsem visszakozniuk kellett volna. Az szégyen volt számukra.
Nagyanyám -miután Nagyapám meghalt-, telelni járt hozzánk.Halottak napja után telefonált,hogy mehetünk érte.De eljárt az idő felette, elközelgett az idő, mikor már nem tudtam hazavinni többet. 13 esztendeig viseltem gondját-velem élt, velem lakott....Nagyon szerettem őt. Miatta adtam fel a kötött idejű tanítást, hogy ne idegen ápolja, rendezze Őt-hiszen végtelenül szemérmes volt.Tiszteletben tartottam.
Sokat beszélgettünk, sokat mesélt a fiatalságáról, a háborúkról...Azt mondta mindig(túlélve 2 világháborút, 1956-ot), hogy ha kifogásokat gyártott volna, miért nem csinál meg valamit, akkor már nem élne.Mindig azt kérdezte magától: miért akarod megtenni ezt/azt? Mennyivel lesz jobb a sorsod? 
És tette, amit tennie kellett. Ma, mikor Rá is emlékeztem, és végiggondoltam a napot, arra jutottam, hogy amikor feladtam érte mindent, akkor Tőle olyan 'ajándékot' kaptam, amit eddig nem értettem. Szabaddá tett, megtanított a türelemre, megtanította, hogy nem érdemes a kifogásokat gyártani-mert az egyszerű. Megtanultam Tőle, hogy a megoldások keresése sokkal izgalmasabb, bár nehezebben járható út.ÉS ez visz előre.

Innen való, hogy sosem keresek kifogásokat. Nem ígérek olyat, amit nem tudok megtenni. Persze, velem is előfordult, hogy váratlan események hatására felborul a tervem, olyankor 1 perc és a kérdés: miért kell most másként csinálni? Mennyire lesz jobb?
HA valamit elutasítok, azt meg is okolom, pl nincs elegendő időm, nem vagyok eléggé jártas a témában..etc.
 Mára ennyire jutottam. Számomra talán ez volt a legkönnyebb pont....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése