A kérdés, melyet hozzám intéztél: hogyan lettem bolond? Íme annak története:
Egy napon, mielőtt a számtalan isten született volna, mély álmomból felébredve észrevettem, hogy ellopták álarcaimat - hét maszkomat, amelyeket hét életben készítettem, és viseltem. Maszk nélkül rohantam át az emberekkel teli utcákon és hangosan kiabáltam: "Ti tolvajok, tolvajok, átkozott tolvajok!"

A vásártérre érve, a háztetőről egy ifjú kiáltott felém: "Ez egy bolond!"
Felpillantottam, hogy megláthassam őt: ekkor éreztem első ízben, hogy a nap megcsókolja meztelen arcomat. Első ízben csókolta meg arcomat és szeretet lángolt fel a lelkemben iránta, s nem akartam többé maszkot viselni magamon. Transzban kiáltottam: "Áldás, áldás azokra a tolvajokra, akik ellopták álarcaimat!"

Így lettem én bolond.

S bolondságomban megtaláltam a szabadságot és biztonságot: a magány szabadságát és a meg nem értettség biztonságát. Mert akik bennünket megértenek, le kell, hogy igázzanak valamit bennünk. De nem vagyok túl büszke biztonságomra, mert egyik tolvaj sincs biztonságban a másik tolvajtól, még a börtönben sem.