Ma különös meglepetésem van.Nem magamnak, Nektek.Remélem néhány percre mosolyt csal az arcotokra, és ez a néhány perc feltölt, hogy bátran menjünk tovább!
Szép napot Mindannyiotoknak:)
December az ajándékozás hónapja. Ha szétnézel
az utcán, férfiakat és nőket látsz, amint kisebb-nagyobb csomagokkal megpakolva
sietnek hazafelé, s ajkuk körül a jóság titokzatos mosolya bujkál. Az üzletek
tele vannak. Amott egy férfi gondterhelt arccal női sálakat vizsgálgat, emitt
egy nő nyakkendők között válogat. Most mindenki a másik ízlésére kíváncsi, a
másik örömének nyitját keresi. A diák megáll a kirakat előtt, s a
világosságában megszámolja a pénzét. Hónapok óta gyűjti. Nézi az árakat, és
töpreng, hogyan ossza be vagyonát, hogy mindenkinek jusson valami meglepetés.
Anyának, apának, testvéreknek.
Ott az üveg mögött kövér mackók üldögélnek a
neonfényben. Napernyő alól bokorugró-szoknyás hajas babák kacérkodnak velük, de
hiába: a dörmögők közönyösen bámulnak a semmibe. Alighanem azokat a kirakathoz
nyomott orrocskákat sem látják, melyek párafoltocskákat fújnak az üvegre a nagy
álmélkodásban.
Egy földszintes ablak mögött szemüveges
nénikét látsz, kezében kötéssel, éppen a szemeket számolja, s magában a
napokat: karácsonyig. Hogy elkészüljön a munkával: kötött kabáttal a menyének.
Nagyapák, nagymamák feje fő a forró gondban: mije nincs még a kisunokának, s
minek örülne a legjobban?Ez az anyóka hónapok óta ki sem lépett a házból,
csupa köszvény, csúz, szaggatás-hja, lelkem, így van ez, ha megöregszünk-, de
most egy délután, sötétedés előtt átbaktat ide a szomszédba: valami finom
cukorkát, Ilonka lelkem...s boldog izgatottan az a kis öreg szíve, míg a
százesztendős bukszában kotorászik, nehogy túl sokat mondjon az Ilonka, s
teljék mind a húsz dekára a dédunokának...
December az ajándékozás hónapja. A világ
megváltozik. Nézz körül: egyszerre mindenki jó lesz. Az emberek mosolyognak:
nem bírják magukba folytatni, hogy jók. Hogy nem arra születtek, hogy
bántsák egymást, hanem arra, hogy örömet szerezzenek egymásnak. Eddig
olyanok voltak, mint a nyers kamasz, érdességgel leplezték gyöngeségüket. De
most hiába: kitör belőlük a jóság. S mintha egy egész esztendő mulasztásait
akarnák jóvátenni: lelkendezve rohannak örömet szerezni.
Vigyázz, nehogy meglökd azt a férfit, amint
csomagokkal teleaggatva törtet előre az utcán! A szívét viszi a hóna alatt:
AJÁNDÉKBA!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése