Másfelől az emberi ostobaság és önteltség mélységesen elszomorított...
De itt vagyok és írok.És csak a jókról, mert azok a fontosabbak.:)
Ajándékokról..:)A face-n egy zárt csoportnak tagjaként megajándékozzuk egymást, saját kezű alkotásokkal. Az enyémet ma hozta a posta.Én is elküldtem már a múlt héten, még várom a visszajelzést:)
Mindig örömmel olvasom a Ti írásaitokat is:)jó érzés, hogy haladunk.
Délután vásárolni akartam, de nem jártam sikerrel.Egy új porszívóra van szükségem, és az egyik közeli hipermarketben nézegettem a gépeket. Porzsákot egyikhez sem lehet találni...Ilyenkor felmerül bennem a kérdés, hogyan lehet használni?:)
Aztán végül a net hozott segítséget. Még sötétedés előtt elmentem Apuékhoz a temetőbe, vittem virágot és gyertyát. Bár elég huzatos és hűvös volt, mégis békével töltött fel....
Már csak rövid idő maradt nekünk így, ebben a közösségben. Hogy feladjam? Nemcsak ezt a kihívást, de soha semmit sem adok fel.Legfeljebb átrendezek:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése